Mikrorostos biog�l

�l�, rostos, antioxid�ns, probiotikus.

Mi�rt j� az �l� �telek �s italok fogyaszt�sa?
1. Tart�s�t�szert nem tartalmaznak.
2. A vitaminok, nyomelemek, ATP, enzimek sz�munkra haszn�lhat� form�ban vannak jelen.

Mi�rt j�k a rostok?
A rostok k�t�anyagok, melyek seg�tik az egyenletes felsz�v�d�st �s a salakanyagok megk�t�s�vel, tiszt�tj�k az em�szt�csatorn�t. A dr. Hummel cellul�z biog�lben em�szthetetlen, cellul�z rostok vannak, melyek a salakanyagokat megk�tve t�voznak.

Mi�rt j� az antioxid�ns tulajdons�g?
G�tolja az �reged�st, akad�lyozza a szabadgy�k�k roncsol� hat�s�t, melyek k�vetkezt�ben a r�kos sejtek is kialakulnak.

Mi�rt j� a probiotikum?
Az eg�szs�ges b�lfl�r�nkat milli�rd sz�mban alkotj�k szervezetbar�t bakt�riumok �s �leszt�gomb�k. Ezek seg�tenek az em�szt�sben, az eg�szs�ges sz�klet kialak�t�s�ban. A gy�gyszerek (k�l�n�sen az antibiotikumok) szed�se �s a tart�s�t�szerekkel teli t�pl�l�kaink fogyaszt�sa puszt�tja a b�lfl�r�t. Ennek, a rossz felsz�v�d�son k�v�l, nagyon sokf�le k�ros k�vetkezm�nye lehet. (Egyik ilyen a Candida albicans terjed�se.) A dr. Hummel BIOG�Lre az jellemz�, hogy t�bbf�le szervezetbar�t bakt�riumot �s �leszt�gomb�t tartalmaz, melyek igen akt�vak. Az aktivit�sukra sz�munkra az�rt van sz�ks�g, hogy a patog�n k�rokoz�inkat le tudj�k gy�zni. A biog�l bakt�riumai: Acetobacter xylonum, Acetobacter xylinoides, Gluconobacter gluconicum, Acetobacter aceti, Acetobacter pasteurianium, Acetobacter ketogenum. �leszt�gomb�i: Schizosaccharomyces pombe, Saccharomyces ludwigii, Pichia fermentans, Mycoderma, valamint Torula �s Apiculatus eredet� �leszt�gomb�k �letk�z�ss�ge.
A gyakorlatban t�bbnyire a tejcukrot em�szt� laktobacillusok csal�dj�t forgalmazz�k, mint probiotikumot. A biog�l fl�r�ja f�leg cukrokat �s alkoholt em�szt. Vagyis a biog�l fl�r�val kieg�sz�tva a laktobacillusokat, sokkal sz�lesebb spektrum�, szervezetbar�t fl�r�val t�mogathatjuk a legyeng�lt b�lfl�r�nkat.
A cukor �s alkoholfogyaszt� fl�r�nak egy�b el�nye is van a mai korban, mikor szeretj�k az �dess�geket �s az alkoholos italokat, mik�zben az "id�skori" (m�r 40esekn�l is) cukorbetegs�g soha nem l�tott m�rt�kben terjed. A cukorfelsz�v�d�ssal �s a cukorbetegs�ggel kapcsolatos m�g a g�l azon tulajdons�ga, hogy a felsz�v�d�st (�gy a cukor felsz�v�d�s�t is) egyenletess� teszi. Vagyis az elfogyasztott cukor nem egyszerre ker�l a v�r�nkbe ott sokkos v�rcukorszint-emelked�st okozva, hanem egyenletesen adagolva, alacsonyabb v�rcukorszintet tart fenn.
 
A dr. Hummel MIKROROSTOS BIOG�L, mint tart�s antioxid�ns.

Az antioxid�ns hat�s m�rhet�. A legjobb m�r�sz�m erre a c�lra a redoxpotenci�lb�l sz�molhat� rH2 (pH-t�l f�ggetlen elektron�tad�-k�pess�g).
Az antioxid�ns (elektronlead�) tulajdons�gokkal rendelkez� �telek �s italok alacsonyabb rH2 �rt�k�ek, mint az oxid�l� (elektronelvon�) t�panyagok. Az antioxid�ns (elektronlead�) k�zeg semleges�ti a roncsol� szabadgy�k�ket, melyeket a mai tudom�ny az �reged�s �s a r�k kialakul�s��rt tart felel�snek.
M�rt�k a cellul�z biog�l rH2 �rt�k�t, mely a friss gy�m�lcs�kb�l �s z�lds�gekb�l k�sz�lt p�pekkel hasonl� �rt�keket mutatott. De, am�g a legt�bb gy�m�lcs- �s z�lds�gp�p gyorsan elvesztette antioxid�ns tulajdons�g�t, addig a cellul�z biog�l rH2 �rt�ke nem v�ltozott sz�mottev� m�rt�kben. (Az �ltalunk vizsg�lt z�lds�gp�pek k�z�l a hagyma- �s a b�zaf�p�p tartotta legtov�bb az antioxid�ns k�pess�g�t.)
 
Teh�t, ha cellul�z biog�lt fogyasztunk, az em�szt�csatorn�nk teljes hossz�ban megmarad az antioxid�ns k�pess�g, m�g a vastagb�lben is. Az oxid�l� k�rnyezetben eltelt id� nem befoly�solja sz�mottev�en a g�l elektron�tad�-k�pess�g�t, csak az abszorbe�lt szabadgy�k�k mennyis�ge cs�kkenti a g�l antioxid�ns k�pess�g�t.

A cellul�z biog�l probiotikus mikrofl�r�ja �gy hat, mint egy antibiotikum?
Egy sz�less�v� antibiotikumos kezel�s a b�lfl�r�t t�nkreteszi. Annak regener�l�d�sa vesz�lyes id�szak, mert patog�n k�rokoz�k szaporodhatnak el ezen id� alatt. Ha probiotikumot kap az em�szt�rendszer, az er�s�ti a szervezetbar�t bakt�riumok elszaporod�s�t. Ha viszont er�s szervezetbar�t b�lfl�r�val rendelkez�nk, akkor az g�tolja a patog�n k�rokoz�k elszaporod�s�t, az�ltal, hogy eleszik a t�pl�l�kot a patog�nek el�l az er�sebb bar�ti bakt�riumok. Teh�t tekinthet� ilyen �rtelemben antibiotikumoknak is a probiotikumok.
A probiotikus Dr. Hummel MIKROROSTOS BIOG�Lben a biog�l k�pviseli a b�lny�lkah�rty�t, a probiotikum viszont a b�lfl�r�t. A ny�lkah�rtya biztos�tja a b�lfal v�delm�t, hi�nyos ny�lkah�rtya eset�n k�nnyen alakulhatnak ki fek�lyek, sebek a b�lfalon. Probiotikumok alkalmaz�sa biog�l n�lk�l ez�rt vesz�lyes is lehet, ha hi�nyos a ny�lkah�rty�nk. A biog�l megv�di a sebes helyeket a bakt�riumok t�mad�s�t�l �s esetleges v�r�ramba ker�l�s�t�l, �gy, mint az eg�szs�ges ny�lkah�rtya. A laktobacilus probiotikumokat szint�n aj�nlatos lenne cellul�z biog�lbe keverve fogyasztani.
 
T�PL�L

A l�tfontoss�g� aminosavakat, �sv�nyi s�kat �s nyomelemeket, ide�lis esetben, t�pl�l�kainkkal kellene fogyasztanunk. Ennek t�bb akad�lya is van, de kett�t felt�tlen�l �rdemes megeml�teni. Az intenz�v agr�ripari termel�s komoly k�miai hat�snak tette ki a term�talajt. A k�miai hat�sok egyik k�vetkezm�nye, hogy elpusztult a talaj bakt�riumainak nagy r�sze, mely a gy�kerek k�zel�ben a felsz�v�d�st seg�tette. A bakt�riumok n�lk�l m�r a n�v�nyek sem tudj�k felsz�vni a l�tfontoss�g� anyagokat. R�gen a talajt szerves tr�gy�kkal t�pl�lt�k, amelyek nemcsak a foszfort, k�liumot �s a nitrog�nt p�tolt�k a talajnak, hanem a tr�gya szalmasz�lainak cellul�zrostjai k�z�tt nagyon gazdag mikrofl�ra teny�szett.
 
Biom�don, szerves tr�gy�z�ssal, a talaj mikrofl�r�ja is gazdagodott. A hi�nyos talajmikrofl�ra miatt a nem biom�don termesztett n�v�nyek m�r eleve nem tartalmazz�k a l�tfontoss�g� t�panyagokat.
Sajnos, a mai kor ember�nek b�lfl�r�j�val ugyanaz t�rt�nt, mint az "intenz�v talajer�gazd�lkod�s" talajfl�r�j�val. Mi, a m�tr�gy�k k�miai hat�sa helyett, a gy�gyszerek, k�l�n�sen az antibiotikumok, �s tart�s�t�szerek k�miai hat�saival puszt�tjuk a b�lfl�r�nkat. Ehhez m�g hozz�j�rul az, hogy kev�s nyers �telt fogyasztunk, helyette nagyon egyoldal�an v�logatott f�tt �s s�lt, rostmentes, �teleinkkel az eg�szs�ges b�lny�lkah�rtya sem alakulhat ki. Ennek az a k�vetkezm�nye, hogy hi�ba fogyasztjuk el a napi sz�ks�ges vitaminokat, �sv�nyi s�kat �s nyomelemeket, az nem fog felsz�v�dni a hi�nyos ny�lkah�rtya �s b�lfl�ra miatt. A vitamin-k�sz�tm�nyekre r��rt napi aj�nlott mennyis�gek m�r �gy vannak meg�llap�tva, hogy a mai kor ember�nek hi�nyos b�lfl�r�j�t veszik alapul. Ha tablett�ban fogyasztjuk vitaminjainkat, akkor ugyan beszed�nk el�gs�ges mennyis�get, de a megfelel� ar�nyt sohasem tudjuk eltal�lni. Az eg�szs�ges b�lfl�ra �ltal "el�em�sztett" vitaminok �s �sv�nyi anyagok viszont mindig organikus form�ban �s megfelel� ar�nyban jutnak be sejtjeinkbe, �s a napi aj�nlott vitaminmennyis�g t�red�ke is el�g, ha minden a sz�ks�ges megfelel� ar�nyban jutott be, mert ekkor szinergista m�don seg�tik egym�st a megfelel� ar�nyban l�v� vitaminok, �sv�nyi s�k �s nyomelemek.

Az eml�tett probl�m�k kik�sz�b�l�s�re a vitaminokat, �sv�nyi s�kat �s nyomelemeket nem tablett�ban adjuk fogyaszt�sra, hanem dr. Hummel cellul�z biog�lben. Ez a biog�l az eg�szs�ges b�lny�lkah�rty�t helyettes�ti. A biog�lben l�v� szervezetbar�t, akt�v mikrofl�ra pedig az b�lfl�r�t helyettes�ti.

A biog�l cellul�zrostjai nem em�szthet�k, teh�t v�gigmegy az eg�sz t�pcsatorn�n, nagyon j� a megk�t� k�pess�ge, �gy a benne l�v� vitaminokat �s nyomelemeket egyenletesen, nem h�rtelen, adja �t a b�lbolyhoknak. �gy a v�rplazma vitaminszintje hosszan tartja a k�v�natos szintet.

Ha a n�v�nyekb�l term�szetes m�don kinyert vitaminokat, �sv�nyi s�kat �s nyomelemeket tesz�nk a biog�lbe, akkor szerves m�don �s megfelel� ar�nyban jutunk a vitaminokhoz, aminek az a k�vetkezm�nye, hogy nem kell k�miailag m�rgezni a szervezet�nket a szintetikus vitamink�sz�tm�nyek t�ldoz�roz�s�val.

De mivel tud t�bbet ny�jtani a dr. Hummel BIOG�L a t�bbi term�szetes vitamin-k�sz�tm�nyekt�l?
Term�szetes vitamink�sz�tm�nyek fogyaszt�sa ut�n megvizsg�lva a v�r vitamin �s nyomelemszintj�t a szint megfelel�nek mutatkozik. A vizsg�latok folyam�n azt tal�ltuk, hogy azokn�l, akiknek a b�lfl�r�ja hi�nyoss�gokat mutatott igaz, hogy megfelel� volt a v�rszint, a sejtek viszont m�gis vitaminhi�nyt mutattak. Az eg�szs�ges b�lfl�r�j�akn�l viszont a sejtek nem mutattak vitaminhi�nyt. Ebb�l k�vetkezik, hogy a b�lfl�ra �gy em�szti el� a vitaminokat, nyomelemeket, hogy ell�tja �n. co-faktorokkal, co-enzimekkel, melyek seg�tik bejutni �ket a sejtbe. Ezeket a molekul�kat a sejtbiol�gusok chaperonoknak, garded�moknak, nevezik. Nekik csak annyi a szerep�k, hogy k�zen fogva bek�s�rj�k a t�pl�l�k molekul�kat a sejtbe. A b�lfl�r�nak teh�t n�lk�l�zhetetlen szerepe van az "el�em�szt�sben", mert ekkor kapj�k meg a t�pl�l�k molekul�k a k�s�r�iket, amelyek n�lk�l a v�rb�l nem juthatnak tov�bb a sejtekbe. Vagyis nem el�g a vitaminoknak, nyomelemeknek csak a b�lbe �s a v�rbe bejutni a sejtekben van r�juk sz�ks�g. A probiotikus biog�l illetve bioital teh�t azzal t�bb, hogy seg�ti a sejtbejut�st is.

 
TISZT�T

A dr. Hummel BIOG�L illetve BIOITAL mi�rt tiszt�t?
Az �teleinkbe �s italainkban l�v� rostoknak egyik legfontosabb feladatuk, hogy tiszt�tsanak. A rostok nagyon v�kony sz�lacsk�kb�l �llnak �ssze, ezek a sz�lacsk�k nagy fel�letet jelentenek, amely fel�letekre �n. fizikai adszopci�val r�tapadnak a k�l�nb�z� r�szecsk�k. A tollsepr�t p�ld�ul ez�rt kell gyakran kir�zni, mert sok porszemcs�t fog fel. A hajunk is nagyon j� megk�t�, m�g a g�zokat is megk�ti, hajunk el�rulja, ha f�st�s kocsm�ban j�rtunk. A haj sz�lai megk�tik a g�zr�szecsk�ket, egy boz�t �gai viszont csak egy teniszlabda m�ret� t�rgyat k�pes megk�tni. A molekul�k nagyon kicsiny m�ret�ek, megk�t�s�kh�z nagyon v�kony m�ret� sz�lacsk�k kellenek. F�l�sleges salakanyagaink v�zben vannak feloldva a szervezet�nkbe jutott v�zben nem old�d� m�reganyagaink, viszont �ltal�ban molekul�ris �llapotban "k�sz�lnak". Hogy ezeket a szabadon "k�sz�l�" molekul�kat is megtudja k�tni a rostanyagunk, ahhoz nagyon v�konynak kell lennie. A fizikai adszorpci� l�nyege hogy v�zben old�d� �s nem old�d� anyagokat is megk�t. �gy �llap�thatjuk meg, hogy mely rostok rendelkeznek a legjobb tiszt�t� k�pess�ggel, hogy megvizsg�ljuk a v�zk�t� k�pess�g�t. Amelyik t�bb v�zmolekul�t k�pes megk�tni, az t�bb egy�b molekul�t is megk�thet.
 

Mi�rt tiszt�tanak jobban a mikrorostok a n�v�nyi rostokn�l?
Mert v�konyabbak a n�v�nyi rostokn�l. A mikrobi�lis mikrorostok ak�r ezerszer v�konyabbak a n�v�nyi rostokn�l. Olyan a k�l�nbs�g, mint a hajzatunk �s a bokor �gazata k�z�tt. A k�l�nbs�g m�r megmutatkozik a v�zk�t�g�pess�gben is. Ezen rostokb�l k�sz�lt g�leket a nagy v�ztartalom miatt ny�lk�knak nevezik. Ezen rostok �sszfel�lete sokkal nagyobb �gy t�bb �s kisebb molekul�k t�meg�t k�pes megk�tni. Ezek a sz�lacsk�k is cellul�z molekul�kb�l �llnak, a n�v�nyi rostokhoz hasonl�an, csak ezek v�konyabbak. A rostok megk�t� k�pess�g�nek nemcsak a b�lcsatorna tiszt�ntart�s�ban van szerepe, hanem a vitaminokat, nyomelemeket �s cukor molekul�kat is megk�ti, ami ezen molekul�k egyenletes v�rbejut�s�t seg�ti. Ez a vitaminfelsz�v�d�sn�l azt jelenti, hogy elny�jtja az eg�sz napos vitaminell�t�st, nemcsak f�l�r�ig lesz vitaminunk, a cukrok eset�ben viszont az�rt j�, mert a hirtelen cukorterhel�st megakad�lyozza, ez viszont a mai korban olyan s�lyoss� v�l� II. cukorbetegs�g kialakul�s�t lass�thatja.

AJ�NLOTT FOGYASZT�SA: Megel�z�si c�lb�l napi 3 kiskan�l �tkez�sek idej�ben, Indokolt esetben napi 3x1 ev�kan�l �tkez�s el�tt.

MELL�KHAT�S: probiotikum �rz�kenys�g eset�n r�vid idej� hasmen�s jelentkezhet, egyes esetekben pedig tests�lycs�kken�s �szlelhet� (a vastagbelek lerak�d�sainak ki�r�t�se k�vetkezt�ben)

CSOMAGOL�S: 500 ml flakon, h�v�s helyen kell t�rolni (5-10 �C)!