Ez�st kolloid oldat

Az �kori g�r�g�k �s r�maiak m�r felhaszn�lt�k az ez�st j�t�kony hat�s�t: ez�st ed�nyekben tartott�k italaikat, melyek �gy hosszabb ideig frissek maradtak. Az amerikai telepesek megfigyelt�k, hogy a tej hossz� ideig nem savanyodik meg, ha egy ez�stdoll�rt tesznek bele. Az ez�st esszenci�lis nyomelem mind a n�v�nyek �s az �llatok, mind az emberek sz�m�ra. M�r az orvosi kutat�sok is f�nyt der�tettek az ez�st �s a szervezet�nket v�d� immunrendszer k�z�tti szoros kapcsolatra.

Orvostudom�nyilag bizony�tott, hogy ez a kolloidszemcse m�ret� ez�st rendk�v�l hat�sosan puszt�tja a bakt�riumokat, v�rusokat. Az antibiotikumok legjobb esetben is csak f�ltucatnyi organizmust k�pesek ki�rtani, az ez�stkolloid viszont k�zel 650-et

Igen jelent�s a csontregener�l� hat�sa is, t�bb mint 50%-kal cs�kkenti a csontgy�gyul�s id�tartam�t, tov�bb� el�seg�ti a b�r �s m�s finom sz�vetek �jrak�pz�d�s�t, r�ad�sul sterilen tartja azokat.

Dr. Gary Smith szerint a kolloid ez�st (ami kis mennyis�gben a n�v�nyi t�pl�l�kokban is jelen van) n�lk�l�zhetetlen a szervezet v�dekez�si rendszer�ben. Sz�mos tanulm�ny �r a kolloid ez�st egy�b gy�gy�t� hat�s�r�l, t�bbnyire fert�z� vagy v�rusos betegs�gek � pl. AIDS, herpesz, gomb�sod�s, candida, szifilisz, az �zkullancs okozta Lyme-k�r stb. � eset�ben, s�t, m�g a r�k ellen is sikeresnek bizonyult.

 
A modernkor gy�gy�t�si eredm�nyeit a nyolcvanas �vek v�g�n jegyezte fel Dr. Robert O. Becker, aki egy szem�lyben volt maga a beteg �s a gy�gy�t�. �ll�t�sa szerint a r�kos sejtek nem pusztultak el a gy�gyul�s sor�n, hanem regener�l�dtak, majd visszat�rtek a norm�lis sejtek sor�ba. T�bben meger�s�tett�k azt az �ll�t�st, mely szerint az immunrendszer munk�j�nak hanyatl�sa �sszef�gg�sbe hozhat� a test ez�sthi�ny�val. Ha viszont test�nk megfelel� mennyis�g� ez�st�t tartalmaz, b�rmely sejt k�pes a regener�l�d�sra. Cs�kken a szervezetben jelen l�v� gyullad�s, �s megmutatkoznak az antimikrob�lis, gombaellenes �s antibiotikus hat�s jelei. 
A megfelel� mennyis�g� kolloid ez�st hat�s�ra egy kiv�l�an m�k�d� m�sodik immunrendszer alakul ki a szervezetben. Fert�tlen�t� �s betegs�gmegel�z� hat�sa mellett alkalmas m�r kialakult betegs�gek gy�gy�t�s�ra, illetve a gy�gyul�s el�seg�t�s�re is. Egyetlen ismert k�rokoz� organizmus sem k�pes meg�lni, ha az ez�stkolloid ak�r csak apr� nyomokban, de jelen van a szervezetben.

Hogyan hat? Az egysejt� �l�l�nyekbe (bakt�riumok, gomb�k, v�rusok, parazit�k) ker�lve g�tolja azokat az enzimeket, amelyek a k�rokoz�k anyagcser�j�ben r�szt vesznek, �gy azok pusztul�s�t okozza. A v�rusok feh�rjeburk�nak szerkezet�t k�ros�tja, szaporod�sra k�ptelenn� teszi �ket, �gy seg�ti ki�r�l�s�ket a szervezetb�l. Hat percen bel�l minden k�rokoz�t elpuszt�t. Tesztek igazolj�k, hogy a vastagb�lben �l� szervezetbar�t bakt�riumokat ez nem �rinti, mivel az ez�stkolloid a v�konyb�lben felsz�v�dik.

Haszn�lata javasolt gyakorlatilag az �sszes testfelsz�nen l�v�, �s a testben megb�v� fert�z�ses betegs�g, gyullad�s eset�n. Rendelkezik egy, az atomszerkezet�b�l ad�d� speci�lis hat�ssal is: helyre�ll�tja a m�j anat�miai szerkezet�t, illetve er�s�ti a m�jm�k�d�st, fokozza a m�regtelen�t�st.

Torokgyullad�sra, sz�jny�lkah�rtya �s fog�nypanaszokra, szemgyullad�sra, k�ls�leg lemos�sra, borogat�sra, b�rbajokra aj�nlott. Allergia eset�n gyorsan megsz�nteti a megf�z�sos, influenz�s t�neteket, illetve a t�d�gyullad�st �s az egy�b l�gz�szervi �s orr�regi fert�z�seket. Reuma, �z�leti panaszok, leuk�mia, szifilisz �s v�r�l�sk�d�k, Lyme-k�r, nyirok�rgyullad�s, gyomorfek�ly, pattan�sok, gomb�s fert�z�sek, szemgyullad�s, f�lgyullad�s, a sz�jny�lkah�rtya fert�z�se �s s�r�l�se, valamint herpesz eset�n is hat�sosnak bizonyult.

 
Alkalmazhat�: sz�jon �t k�zvetlen�l, gargaliz�l�sra, torokgyullad�sn�l �bl�get�ssel, sz�j�bl�t�ssel a sz�jny�lkah�rtya- �s fog�nypanaszokn�l, semleges�ti a fogszuvasod�st, megsz�nteti a kellemetlen leheletet. Haszn�lhat� sz�j�bl�t� �s gargaliz�l�szerk�nt is. Irrig�l�sra h�velyfert�z�sn�l, szemcseppk�nt szemgyullad�sn�l.

Bels�leg: allergia, sz�nan�th�n�l. Gyorsan megsz�nteti a megf�z�sos, influenz�s megbeteged�seket, a t�d�gyullad�st, staphylococcusos �s streptococcusos fert�z�seket, a l�gz�szervi �s orr�regi fert�z�seket. Reum�n�l, �z�leti panaszokn�l, t�d�gyullad�sn�l, agyh�rtyagyullad�sn�l, v�rpanaszok, leuk�mia, szifilisz, gonorrhea �s v�r�l�sk�d�k eset�n, Lyme-k�rn�l, nyirok�rgyullad�sn�l, gyomorfek�lyn�l. Mivel az em�szt�st nagym�rt�kben seg�ti, megakad�lyozza a puffad�st. Sikeresen alkalmazt�k m�r tox�mia, kolera, mal�ria, lepra, bub�pestis eset�n, cukorbajn�l, s�t AIDS-es betegekn�l is.

K�ls�leg: pattan�sok, �tvar, skarl�t, b�rfarkas, gomb�s fert�z�sek, b�rr�k eset�n, szemgyullad�sn�l (k�t�h�rtya-gyullad�s) f�lgyullad�sn�l, sz�j ny�lkah�rtya-fert�z�sn�l �s -s�r�l�sn�l, herpeszn�l, �g�s-fagy�s eset�n, szem�lcs�k ellen. Nap�g�sre fantasztikus! Egy�bk�nt az USA-ban t�bb �g�sklinik�n csak ezt haszn�lj�k.

Alkalmazzuk k�zvetlen�l v�gott sebekre, horzsol�sokra �s ny�lt sebekre, esetleg tegy�nk p�r cseppet egy kis k�tszerre, sebtapaszra, - hogy ler�vid�ts�k a gy�gyul�si id�t. Bef�jhatunk vele ekc�m�t, viszket� fel�leteket, pattan�sokat, sz�nyogcs�p�st vagy b�rmilyen b�rbetegs�get. Haszn�lhatjuk szem �s f�lfert�z�sek, k�r�m�gyi, l�bujjk�r�m �s f�lgomb�sod�s ellen. F�jjuk a l�bujjak k�z�, combhajlatba, hogy megsz�ntess�k a b�rviszket�st, l�bujjak k�zti kip�ll�st, gomb�s fert�z�seket, ki�t�seket. Megsz�nteti a korp�sod�st, a psoriasist �s a b�rviszket�st.

Az persze nem �ll�that�, az ez�stkolloidr�l, hogy szuper szer, de azt sem lehet letagadtatni, hogy vannak rendk�v�li tulajdons�gai.

D�zis bels�leg:

Fogyasszunk napi 2x1 te�skan�lnyit tiszt�n vagy napi 1 te�skan�llal megel�z�s c�lj�b�l.

Fontos, hogy lenyel�s el�tt, p�r percig tartsuk a sz�nkban, �bl�getve!

Figyelem: Ha s�t�t �vegben, h�v�s, s�t�t helyen tartjuk, akkor min. 2 �vig el�ll!

Forr�smunk�k:

"Silver, Our Mightiest Germ Fighter,"
Science Digest, 1978. m�rcius

Dr. Paul Farber:
The Micro Silver Bullet
A Preliminary Scientifically documented Answer to the Three Largest Epidemics in the world: Lyme Disease - Aids Virus - Yeast Infection - (and the Common Cold) 1997

Prof. Ronald J. Gibbs:
Silver Colloids - Do They Work? 1999.

Dr. Robert O. Becker:
The Promise of Electromedicine, the Perils of Electropollution
Cross Currents, 1991